A keszekuszaság örömei

Maradok egyben,
Összeforrottan,
Maradok félénken
Önmagam.

Nem kísértek meg senkit,
Nem hívok szeretetre,
Nem áldozom föl magam senkiért,

Csak Teérted, mint valami vallomás,
Hiszek benned, s hiszek a miért,
Tudom, s elfogadom, hogy vagy
Rád gondolok, s Téged hívlak.

Be the first to comment

Vélemény, hozzászólás?