az elején kikötöm

a cipőmet, lehúzom, és befekszem az ágyba aludni egy jót.
Mielőtt viszont mindenki elgondolkodik egy írhatatlan dolgon. Mi az, amit nem lehet leírni, megnézni, visszaolvasni, vagy csak törölni, így még az elején kikötöm, nem fogok blogot írni, vagyis azt már meglehetősen elkezdtem, de nem fogok blogstílusban írni. Nem fogtok megtudni rólam semmit, inkább csak a messzeség zaját pótolva közzéteszem mindazt, amit megalkottam.
Értem, de mégsem tudom hova tenni, ki lenne kíváncsi arra, mit csináltam tegnap, vagy előtte, vagy mi történt egyik, vagy jelenlegi kedvesemmel, kit harapott meg a kutyám, és kire nézett szájtátva “ajóisten”.

Ezzel indítom, hogy induljon…. valami!

Be the first to comment

Vélemény, hozzászólás?