„
Mészáros Tímea: Itt voltál eddig is…
Itt voltál eddig is
mindig,
valahol a nagyvilágban,
s ha tudtam volna,
Te vagy az,
róttam volna az utcákat, a tereket
képeddel szívemben,
kérdeztem volna fáradhatatlan az embereket,
Ő az…Ugye, ugye ismeritek?
És most itt vagy…
és ez már a második vers
tegnap óta,
amibe belesülök,
na de ne rójátok ezt fel nekem,
ha ismernétek őt,
értenétek miért teszem…
Mészáros Tímea: Itt voltál eddig is…
Itt voltál eddig is
mindig,
valahol a nagyvilágban,
s ha tudtam volna,
Te vagy az,
róttam volna az utcákat, a tereket
képeddel szívemben,
kérdeztem volna fáradhatatlan az embereket,
Ő az…Ugye, ugye ismeritek?
És most itt vagy…
és ez már a második vers
tegnap óta,
amibe belesülök,
na de ne rójátok ezt fel nekem,
ha ismernétek őt,
értenétek miért teszem…
„
Ott voltam,
Ott a nagyvilágban,
Ha tudtad volna,
Tudtam volna én is,
Róttam volna az utcákat.
Így befejezem helyetted,
Mert Te nem teszed,
Pedig van folytatása
A versednek.
S most itt vagy,
Hallom édes hangod,
Bár most ismerve rovom az utcákat,
Hogy a világnak
Hírül vigyem:
Emberek! Más nem érdekel!
Ismertétek őt,
De meg nem mutattátok,
Láttátok őt,
De most csak én,
Csak én nézem
Két szemében
Meglapuló
Hangos tekintettel.
örülök, hogy belesültem…mert ilyen szépen senki más nem tudta volna befejezni..