Elnehezül a hang,
Ami az enyém marad,
Az volt részed neked,
Az volt tekinteted,
S míg szemedbe nézek,
Úgy érzem,
Én is felfelé megyek.
Most itt lent vagyok,
A magasság meg olyan nagy,
Hogy nevezzelek,
Hogyan hívjalak,
Miként jelentésed
Értetlen számomra,
Az én agyam ezt fel nem fogja,
Mintha egy angyal lennél,
Melyet küldtek fentről,
Hogy vigyázz rám,
Vigyázz szellő,
S árnyak mögül,
De a végén megtévedtél.