Vágtat a szélben harsogó
lábbalzsam tűnődés,
mikor még halk
voltam
szavam sem láttad,
mikor még szemem nem
nézett napba,
mikor a bolygót nézve
Istent faggattam,
hol vagyok,
láttam-e
láttam-e köröttem
sodró,
eltűnő
felleget,
mikor
mikor még szikra sem érintett,
mikor
mikor szálltam
felleg borította
légben,
nézve le,
rád,
integetve.
mikor
mikor még halk voltam,
szóban alig,
csak sírásban
tudattam,
vagyok,
létezem,
s közben csak
szemedbe nézve
lélegeztem…