Kategóriák
Vers

én meghaltam egy percre…

én meghaltam egy percre,
mit sem tudva, sejtve.

egyszerre ott volt minden,
egyszerre voltam isten,
s ember, mindenki ott volt,
s talán a halál
mámorától
nem tudtam, hol is állok.

egyszerre voltam apa, s férj,
egyszerre voltam fiú, testvér,
egyszerre voltam nagyapa, s vej,
egyszerre voltam unoka, déd.

mindenki, aki én voltam, ott volt,
s mindenki egyként üdvözölt: az új Föld –
én csak fényes csillagként ragyogtam
sötétség nélkül –
nem volt oly elhagyatott.

én meghaltam egy percre,
mit sem tudva, sejtve,
s ma sem tudom mi volt.

én meghaltam egy percre,
mit sem tudva, sejtve,
elém lépett Isten,
nem kérdezett, intett,

éltem újra
talán egy percet,
mit sem tudva, csak sejtve,
ki volt az az Ember,
ki volt az az Ember.

én meghaltam egy percre…

Kategóriák
Vers

az Isten

alsóbbrendű
gomolyfelhőből kivájt
lélek az Isten,

bennem rejlő,
közeli álomképből
remegő hangon kikelt
fodros fűz az Isten

hajóm vitorláján
megfeszülő, lassú szellőn
tekergő pára
az Isten,

az atmoszférán átszakadt
kettős magot takaró
hármas személyiségből álló,
ködben úszó,
tekervényes álmosság
foszlányának ízlelése közben
felmerülő kérdésre
válasz az Isten.