álomrés

használatra való
gombfelsőtakarás
félénk szoba-sarokba hajítva
mondván
én is ez vagyok
egy zacskóba csomagolt
varázskeltő
kabinablaka
mely végigsöpri
az utak szaladta
porfelhőt
én csak nézem
ez vagyok
gondtalan rejtőzött jenő
hangulat imázs
hogy voltam szebben meg jobban
de siránkozva
félreálltam
hogy eltakarjam
karomba ringatott
esti alvadást

alig múltam fiatal

Vágtat a szélben harsogó
lábbalzsam tűnődés,
mikor még halk
voltam
szavam sem láttad,

mikor még szemem nem
nézett napba,
mikor a bolygót nézve
Istent faggattam,
hol vagyok,
láttam-e
láttam-e köröttem
sodró,
eltűnő
felleget,

mikor

mikor még szikra sem érintett,

mikor

mikor szálltam
felleg borította
légben,

nézve le,
rád,
integetve.

mikor

mikor még halk voltam,
szóban alig,
csak sírásban

tudattam,
vagyok,

létezem,

s közben csak
szemedbe nézve
lélegeztem…

“idén majd máshogyan lesz”

beugrok
szaladok szétszórtan, s a messzi voltával
a kékbe harapott szálló
igék szólnak közbe

sokáig voltam
pislákoló,
kialvó
tűz…

de ma ez idén
máshogy lesz,
mások olt’nak el
s így leszek füst’lő
pislák’ló
idézet
egy sztori nevezetű
lapban