Görcsbe szakadt,
Ellenállt verítékként
Csordult teli a
Pohár, s már
Mennék is tovább,
De kiiszom.
Keserű ízem nyelvemet
Marja, s korgó gyomromban
Talál nyugodt helyet,
Úgy érzem,
Itt már nincsen helyem.
Most a ‘falra mászni’
Kifejezéssel látnám el
Az esőt,
S míg kint hideg van,
A lelkemben tombol egy felhő.
Keresem, de már
Nem találom az
Istent, s elvesztettem
Minden eddigi vágyam,
Atrocitások érnek,
S ez már csak
Az én hibám.